Noha némán, de rendszeresen olvasom a konzervatóriumot, íme egy nem friss cikk, ami viszont írásra késztetett. Itt az elôzmény

Az a szimpla jóslat, hogy a cigánybûnözés szóra ugrani fog az, aki liberális eszmékkel fertôzött, nem jött volna be, hogyha nem éppen azt láttam volna igazolva, hogy a liberális eszmék néhány morzsája kötelezô érvényû lett a konzervatív írástudók körében.

Két mondatot kiemelek:

Ha a túlérzékeny balliberálisok számára a "cigánybűnözés" már önmagában is rasszista, sőt ezen egyetlen szó miatt azóta is sokan veszítették életüket az ijedtség következtében, akkor nem arról beszélünk. Ugyanis édesmindegy, minek nevezzük: a jelenség létezik.
...
Mi a relevanciája ennek egy konzervatív szemében? A válasz egyszerű: ez a rend és törvény kérdése, újfent. Amiről a konzervatívok állandó jelleggel (és hiába) óbégatnak. Ugyanis a konzervatívokat általában, és engem személy szerint marhára nem érdekel, milyen színárnyalatú az az egyén, aki Mari és Juli nénit állandó félelemben tartja, kirabolja, bántalmazza, stb. Engem az érdekel, hogy a rend és törvény fenntartását az erre hivatott szervek biztosítsák

A jelenség tagadhatatlanul létezik, hiszen a bûnelkövetôk közül ki lehet emelni tetszôleges szempontok szerint csoportokat, és a bûnözés szó elé lehet biggyeszteni a csoport definícióját. A cgány csoport kiválasztásánál azonban érdemes odafigyelni, hogy vajon oda soroljuk -e az elhíresült cigány brókereket is, illetve a magukat rasszizmus vádja alól cigánynak nevezôket, vámcsalókat, számlahamisítókat etc. vagy tovább szûkítjük -e a kört bûnelkövetési jellegre is. Ezzel automatikusan kialakul a cigánybûn kifejezés is, így vagy a cigánybûnözôk csoportját bôvítjük ki a cigánybûnök elkövetôivel, vagy a cigánybûnözôk és a cigánybûnök csoportok metszetét vesszük, ami valóban létezô jelenség, csak végtelen számú ilyet létezô jelenséget lehet gyártani.

Ami azonban érdekes, az az, hogy a létezô jelenség mellett a cikkírót marhára nem érdekli, hogy a cigánybûnözô cigány -e. Avagy a bûnözô cigány -e. Ez erôsíti azt, hogy nem a cigányokon van a hangsúly, hanem a cigánybûnökön. Mari és/vagy Juli néni vagyonának terrorizálásán, amit nem érdekes, hogy cigányok követnek -e el, ezzel a cigánybûnözés elszakad a cigányoktól, és más jelleget ölt. Az a cigánybûnözés, amit Mari és Juli néni a cigányok bûnének tart, mert ôk nem gondolkodnak fajelméleten, ha hiányzik a káposzta a kertbôl, azt a cigányok vitték el, tehát cigánybûnözés van.

A cikkírónak -ahogy általában a rasszizmust kiáltó kommentelôknek sem- nem sikerült megértenie, hogy éppen abban rejlik a tolerancia lényege, hogy tökéletesen ambivalens az elkövetô bárminemû olyan attribútuma, amelyet nem maga dönt el, határoz meg, avagy az adott cselekedetében ambivalens. Hogy nem érheti sem negatív, sem pozitív diszkrimináció sem törvény elôtt, sem más esetekben ôket. Vallás, rassz, bôrszín. Mert törvény elôtt egyenlôknek kell lenniük, mind a szociális és családjogi törvény elôtt, mind a Btk. elôtt. Minden irányban. Tehát nem lehet két felesége az iszlám vallásúnak, mert bigámiát követ el, nem kaphat segélyt valaki azért mert római katolikus, és nem vádolhatják el, avagy ítélhetik el azért mert cigány.

Ennyi és nem több. Az a típusú érvelés, hogy a bûnelkövetôk bûnét relativizáljuk ezen attribútumok bármelyike miatt nem liberális gondolkodás, hanem színtiszta rasszizmus. Ugyanis a rasszizmus akkor is az, ha az privilegizál bármilyen alapon. A rassz alapú pozitív diszkrimináció is rasszizmus, és nem liberális elv. A gazdasági alapon történô relativizálás legfeljebb szociológia háttéranyagokhoz, a segélyezés elvének megváltoztatásához jó, de semmiképpen sem jogi kérdés.

Az a kérdés, hogy a cigányság vajon, és milyen mértékben felülreprezentált bizonyos bûnelkövetési tételeknél, hogy ennek mi a forrása, hogy ez a felülreprezentáltság valójában minek köszönhetô, ezen lehet -e és miképpen lehet változtatni, és más ebbôl eredô kérdések újfent nem a liberális métely részei, hanem az igényes gondolkodó ismérve. Nem intézi el azzal, hogy a "cigány bûnözô fajta", nem próbál a rassz és a bûnözés között párhuzamot vonni, illetve ha megteszi, azt többel támasztja alá, mint két önkényesen kiragadott változóval. Az a típusú gondolkodás, hogy sok a börtönben a cigány, tehát a cigány bûnözô faj, hasonlít a "bolha a lábain viseli a füleit" logikához.

Az állam nem képes rendet fenntartani. Nem azért, mert most éppen szocialista kormány van, hanem azért, mert a jogrendszerünk a bosszúra épül, és nem a prevencióra. Amennyiben valaki elkövet valamit, úgy ôt megbüntetjük. A prevenció egyik eszköze a szociális segélyezés lenne, ami a gazdasági helyzetbôl (állapotból) fakadó megélhetési bûnözést okát, (a gazdasági helyzetet) célozza javítani, elég sikertelenül. Az elkövetésben azonban a várható bosszú nem visszatartó erejû. Sôt a jelenlegi büntetésvégrehajtási rendszer sem megoldás, hanem elodázás, pár évig nem fog elkövetni semmit az elkövetô, de az elkövetés indokai nem fognak megváltozni tôle. A kiszemelt és a munkapiaci helyzetével elérhetô életszínvonal közötti különbséget a büntetésvégrehajtás csak ronthatja, javítani semmiképpen sem javítja.

A Magyar Gárda a cigánybûnözésnek, avagy a cigányok felülreprezentáltságának köszönheti a létrejöttét, tehát az indíttatás rasszista. A gárda nem a törvény erejét akarja önkéntesen erôsíteni, a fennálló rendet, a jogrendszert erôsíteni, mert ha ezt akarná, a tagjai a polgárôrségbe vagy a rendôrségbe léptek volna be. A Magyar Gárda a cikkíróhoz hasonlóan eldöntötte, hogy a cigányok bûnöznek, tehát a cigányok bûneitôl kell megvédeni a nem cigány lakosságot. Nem a törvény erejével, hanem valami más erôvel, amit a hatályos törvények nem tesznek lehetôvé. Ennek következtében nem tesznek semmit. Ha tennének valamit, akkor lehetne a cigánybûnözés mintájára gárdabûnözés is, de nincs, mert a Gárdát életrehívók a saját politikai karrierjük érdekében hülyítik azt a sok szerencsétlen feketeruhás masírozót. Ha tennének valamit, összeütköznének a törvénnyel, és az lecsapna rájuk, akkor lehetne lihegni, hogy napersze azoknak szabad, nekünk meg nem. A cikkíró, aki a törvény betûjét rassztól függetlenül akarja behajtatni mindenkin, rajtuk is be akarná hajtatni. Ugye?

A legnagyobb kérdés mégis az, hogy a szegregáció rossz -e. Rasszizmus, de helytelen -e kulturális alapon megkülönböztetni embereket, helytelen -e cigányiskolákat létrehozni cigányoknak, vagy lehet -e ezt valamiképpen egy irányba állítani, egy cél eléréséhez támogatni. Rossz -e a Lauder Javne, avagy a Gandhi? Helytelen lenne -e létrehozni olyan óvodákat, iskolákat, amikben a tanítás, a tanárok képesek arra, hogy a cigányság kulturális sajátosságainak megfelelôen tanítsanak, neveljenek?