Utolsó kommentek

  • enamel (törölt): Respect. De hogy népszerű ezzel nem leszel, az 7cencség. :) (2011.02.14. 14:56) Az arany középszer
  • Gundel a Marson (törölt): Nostehát: Az áldozat azt mondta, hogy ő már megbocsátott. Azaz lezárta magában a dolgot. Innentől... (2010.01.26. 19:17) Pedofília és Polanski
  • Gundel a Marson (törölt): Na, ebbe majd bekapcsolódok. Jó hosszú cikk. Polanski nem pedofil. Egyelőre ennyit. (2010.01.25. 20:46) Pedofília és Polanski
  • szomorutojas: @tesz-vesz: a szomorú szó szerintem nagyon szép, van benne valami a hangulatfestô szavakból. Illes... (2010.01.24. 12:57) Pedofília és Polanski
  • tesz-vesz: @szomorutojas: és miért lettél szomorú? (2010.01.23. 21:58) Pedofília és Polanski
  • Utolsó 20

Kultúra

Borfasiszták

2008.12.15. 13:18 :: szomorutojas

Nemes egyszerûséggel tele van a hócipôm a borfasisztákkal. Aki származás és borszín (sic!) alapján megkülönbözteti a szôlôleveket, anélkül hogy megismerné ôket, az kérem rasszista, borfasiszta. Egyszerûen nem hiszem el, hogy cuppogó, nyammogó, sisergetô borköpdösô embertársaink között nincsenek valamit magukra adó emberek, akik képesek lenne önálló véleményt alkotni egy italról. Márpedig ha önálló véleményt alkotnak, akkor annak a valószínûsége, hogy minden borivónak egybeessen a véleménye az alábbi pontokban, nos erôsen valószinûtlen.

Az igazi bor a száraz
Tisztázzuk, a száraz bor olyan, mintha perzsaszônyeget nyalogatnánk. Biztos finom, van aki azt szereti... illetve hoppá, ez nem is így van, aki a bort szereti, az bizony azt szereti, másra csak úri unalmában téved a keze, meg ha könyvet akar írni, elvégre a bunkóknak is kell koncot vetni.

A legtöbb borfasiszta bebiztosítja magát, akárcsak minden liberálisnak van egy meleg, egy zsidó és egy cigány barátja a vitrinben, úgy a borfasisztáknak is van egy édes fehér és egy csemegebor "kedvence". Akkor emlegeti csak ôket, amikor azt találja mondani egy borantifasiszta, hogy márpedig eme kedves embertársunk, borsznob és/vagy barom.
"Ugyankérem, ez todomány, a vörös szárazban a tanninok úgy fogócskáznak, mint bájos ôzikék a harmattól nedves erdei mezôn. Persze az [édes fehér] [évjárat] [pincészet] valami fenomenális volt, az afrikai ugróegérszemmel töltött vaddisznó hasnyálmirigyhez mangószósszal talán a legkiválóbb kiegészítô. Nemdebár.
Node egy testes vörös megy igazán jól a pörkölthöz (kacsint, elvégre aki az _igazi_  bort nem szereti, az kulmináris bunkó, untalan pörköltszaftot tunkol barnakenyérrel, a négyzetméteres tányér közepén fityegô balkánigerlehere nem is neki való).
Eljött hát az azonosulás ideje, kicsit megszeppenve a borsznob gasztrokultúrájától magunk is beismerhetjük, a bor csak akkor való embernek, ha a nyelvén annyi az ízlelôbimbó mint kutya orrában a receptor, de talán mintha mi magunk is a száraz vöröset kedvelnénk amikor gasztrosötétségünkre néha isteni fény borul.

1000 forint alatt nincs bor, csak pancs
Mert én kéremszépen a bort szívesen megiszom. Mert van ami ízlik. Sajnos nem olvasom az irányadó irodalmat, nem választottam magamnak borász-idolt, arcképét szívem felett nem hordozom, az árát nem hasonlítom össze. Van egy határérték, ami felett én bülbülszavú csilingelô lófaszt se vennék, nemhogy hét deci erjesztett gyümölcslevet, de szerencsémre ebben a kategóriában már van olyan, amire lehetne recskázni. Osztán vagy ízlik vagy nem. Nem találom a mandulavirág-illatot, a mangós utóhatást, a banánízû akkordokat, hanem borízt érzek, ami vagy kellemes vagy nem.
Nota bene, szerintem annyiért kell adni, amennyiért hajlandók megvenni, sôt, elméletem szerint, minél drágább, annál inkább megveszik. Persze a borsznob nem feltétlenül fogja kedvelni a bort csak azért, mert drága, emberbôl vannak mégiscsak, node azokat a szavakat sosem használná rá, mint a 300 forintos ízlésének elvbôl meg nem felelô borra.

[pincészet] [évjárat] bora egyszerûen u t o l é r h e t e t l e n
Én kéremszépen ôszinte rajongója vagyok a csülöknek. Fôve, sütve, fôve-sütve, füstölve és füstöletlen, belefôzve, melléfôzve, levében és saját lében, mellé, közé, utána és elôtte. Minden formáját kedvelem, ha az étlapon valamely kontextusban a disznó térde szerepel, ellenálnom nehéz, nem is igen teszek kísérletet. Ahol egyszer ízlett, számtalan alkalommal vagyok képes újra kísérletet tenni, ajánlom fûnek-fának, csülköt kis- és nagymértékben kedvelôknek egyaránt.

Csülökrajongásom odáig fajul, hogy ahol pont úgy csinálják, ahogy én azt szeretem, aki él és mozog azzal mind meg akarom kostóltatni ott. Láss csodát, nem mindenkinek ízlik. Mert van aki másképp szereti, így és úgy, ez ropogjon, amaz omoljon, és ne fordítva.

Tüttenbauer Zebulon csülöksütômester, a Nemeskéri Szôrôm-Bôröm Babyrousa tenyészet hetvenkétszer nyertes tenyészkanjának házi hizlalású utódjaiból (2005-2008) készült fôtt-füstölt csülke (párolt fehérkáposztával és birsalmával) nem mindenkinek ízlik. Mert nem. Mert ez nem az az étel, ami miatt világszerte százezrek omolnak csülökszakértôt nemiszerveire, nincs csülök világbajnokság, érmek ezreit nem halmozzák, ami az egyiknek ízlik, a másiknak nem.

Akkor a bor miért? Mert leírták, hogy no ez az, amin össze kell omolni? Ez az, amin be kell szarni? Sznobok.

Aki az amatôr és hivatásos borbimbókat utálja, az is sznob.
A sznobság egy formája, hogy én kérem nem hiszek? Mint az ateisták és a hívôk, ha te nem hiszel Istenben, akkor te valójában hiszel benne, hiszen ha nem hinnél nem lenne miben nem hinni. Blôd.
Valamiféle proletár-öntudatnak minôsül, ha az arisztokratikus piedesztálra emelt nedût nem szeretem. Valójában aki a borfasisztákat nem szereti, az a világ nemes felét negligálja, azokat, akik ízlelôbimbóikon hordozzák a világ terhét, az ostoba plebs meg nem értettségétôl és egyben bámulatától övezve fedezik fel a banán ízét az erjesztett szôlôlében.
Blôd, mondom én mégegyszer.

Bormûsorra tévedtem a rádióban, a rádiós borbimbó szerint az aktuálisan kóstolt bornak banánízû felhangja van. Én kérem egyértelmûen hülye vagyok, az ízlelésem fejletlen, fülem tompa, orrom nincs, de banánból csak a magyar kínálatban négy-ötfélét kóstoltam már. Namost a bornak vagy átlagos banáníze volt, ami az átlagos borízhez hasonlóan badarság, vagy a borbimbók két banán (alma, mangó, etc) között már nem tudnak különbséget tenni. Avagy lehet, hogy nem is banáníze volt? Hanem a százféle mango-íz közül valamelyik? Vagy nem is volt se ilyen, se olyan íze, hanem ez valami költészet, és tulajdonképpen lehet hogy repülô szamovárhoz hasonlított inkább?

Borfasiszták közelében azonban bort én nem iszom. A hideg kiráz a szakértéstôl, a szaglászástól, a nyammogástól és cuppogástól. Anyukád nem mondta, hogy az étellel nem szabad játszani?

Mi lehet azonban nagyobb barbárság, mint ezt a nemes todományt, ezt a hihetetlen képességet, ami a borkóstoláshoz kell, lealacsonyítani, és a bor minôségét gépekkel mérni. Szlovákiában az import tokajira kissé rászálltak, és képesek voltak gépekbe beleönteni. Atyavilág. Gépekkel mondják meg, hogy jó -e? Amikor csak Magyarországon tízmillió (minusz én) borszakértô van? Ízlelôbimbók milliárdjai segíthettek volna, és akkor ezek a barbárok gépekbe öntik, és azt mondják hogy valami nincs rendben? Hát Szlovákiában nincs egy talpraesett internetes fôszerkesztô, aki átlögybölte volna a száján? Mivé lesz a világ...

5 komment

Címkék: mitosz

A bejegyzés trackback címe:

http://tojas.blog.hu/api/trackback/id/tr29824055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.12.18. 20:36:46

Juj, de én tényleg a száraz vöröset szeretem a legjobban, bakker, és nem is olyan, mintha perzsaszőnyeget nyalogatnék, vagy ha mégis, akkor eztán perzsaszőnyeget fogok nyalogatni naphosszat. Soproni borok, nyamm!

Ja, meg a mindenféle tokaji bort is szeretem mégis, csak sok legyen és furmint legyen vagy hárslevelű legyen vagy sárgamuskotály legyen vagy nem is tudom. De legyen ott lóca is, hogy elfekhessek, ha kell, meg nagy karéj tepertőkrémes kenyér. :o) Fene, ha az nincs, akkor iszom amit Füreden adnak, ha cserszegi fűszeres, ha nem!

De ha se vörös, se fehér nem akad, lenyelem a rozét is! De izibe! De ám!

Hanem az édes, félédes vöröseket, vess meg, taposs meg, de ki nem állhatom: bor kell, nem gumicukor! Igazi borfasiszta vagyok, na. :oD


Meg sörfasiszta, mert ha sör, akkor DUVEL!

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.12.18. 20:45:43

Ja, még egy igen fontos komment, mostanában darabolva kommentelek:

Ha belém töltik a jó bort, mert ugye tetőtől talpig borszakértek, nyamm, akkor a belém töltött bort megszakértem ugyan, de azt már utána el nem adják másnak. :oD Mert arról a borról nem tudok szakérteni, amit a számba nem vettem; hát honnan tudjam, hogy a másik palack is jó? :oD

phaidros 2008.12.20. 10:16:41

Én az édes, erős vöröset szeretem, és a tokajit, bár mostanában kezdem felfedezni a szárazat is.

Nagyon jót röhögtem! :D

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2008.12.20. 17:14:47

Trex:
Jaaaaa, ha sörrôl is lehet beszélni, az más ;)
Egy (két, há, négy) üveg Hoegaarden Verboden Vruchttal még arról is meg lehet gyôzni, hogy van banánízû felhangja egy bornak ;)

phaidros:
Istenigazából azokat a fehérborokat szeretem, amiknek friss, egészen szôlôs íze van. Illetve Argentínában pár éve divatosak a könnyû szénsavas borok, na azokból jól beittunk kicsi feleségemmel :)

AdamT · http://durva.blog.hu 2009.08.28. 09:24:24

kurvajó kurvajó kurvajó kurvajó cikk