Patikust minden gyógyszer mellé!
Egyszer, valamikor a ködös múltba veszô Miskolci létezésem alatt, egy megfázásos náthás gyógyszertárlátogatásom során azt mondta nekem egy pultmögöttálló (kérésre), hogy nem ad nekem vitamint, mert már meg vagyok fázva és már késô, szedtem volna korábban.

Nem adott, mert szakmai ellenvetése volt.
Gondolom jogosan.

Azóta is minden évben kétszer megfázom, és azóta sem mondta nekem senki emmire, hogy nem ad, mert valamiért.

Egyszer valami végtelen mennyiségû gyógyszert vásároltam egyszerre, mert hosszú idôre szükség volt a beraktározására. Akkor sem kérdezték meg, hogy ugyanmá minek nekem ennyi, vagyhogy le fog járni ez a sok mielôtt beszedhetném mindet, meg ennyi bajom nem lehet, mert ennyitôl halott lennék, ha meg beszedem akkor az leszek. Semmi ilyesmit soha.

Egy másik alkalommal viszont tényleg ügyesen átmásolta a vényrôl, hogy milyen gyakran kell szednem, de a kérdésre (obligát: vajh a gyomortöltés mely szakaszában javallott) azt mondta kérdezzem az orvost. Nem kérdeztem, beszedtem, meggyógyultam. Tartósan.

Van ugyanilyen történetem benzinkúttal is, ott teletankoltam a céguató dízelmotorját benzinnel, ott sem szóltak.

Tulajdonképpen nekem eladó még soha semmirôl normális tájékoztatást nem adott. Lehet hogy az én hibám, nem kérdezek, nem érdeklôdöm kellôképpen, hogy nahát mégiscsak hogy van ez ezzel a gyógyszerrel, benzinnel csókolom, mi lesz velem ha beszedem. Én nem kérdezek, csak kérek, ôk nem mondanak semmit, csak adnak. Kifejezetten korrektnek tûnik számomra, szoktam is vásárolni a gyógyszertárban gyógyszert, mert miért ne.

Itt pedig mostan politikai csavar van. Merthogy mi lesz az én egészségemmel hogyha vehetek ott gyógyszert, ahol nem szólnak nekem. Ahol nem mondják nekem azt amit amúgy sem mondanak sehol? Mostmár ugyanaz az ember nem fog mondani nekem semmit a gyógyszerrôl, aki eddig nem mondott nekem semmit a benzinrôl?

A másik fontos felmerülô szempont , hogy ha én vehetek majd jól gyógyszert a benzinkúton akkor majd agyonmérgezem magam. (Vajon miért éppen a benzinkút az ellenpélda politikuséknál? miért nem a könyvesbolt?:

-Kérek egy Derridát és egy Coldrexet! [pirospont jár annak, aki meg tudja mondani melyik író és melyik gyógyszer!*]
-Derrida elfogyott? Ó.., akkor csak Coldrexet kérek.)

Na ebben az sántít, hogy kellemes ízéért csak nem csócsálok be két levél Rubophent a frissen vásárolt csokiszelet mellé, mert miért tenném? Hogy a saját példámnál maradjak, ugyancsak valószínûtlen, hogy Závada Pál súlyos trilógiája mellett elropogtassak egy kis fejfájáscsillapítót, csak úgy az irodalmi élvezet növelése érdekében.

Öngyilkosságot meg szintén nem szabadon kapható gyógyszerekkel okozok magamnak (sic!), szándékosan sem, véletlenül meg milyen valószinûtlen. Van veszélyes dolog elegendô odakint ... vö: patkánymérget nem is lehet kapni a benzinkúton.

Sôt! Tudatában saját hibámnak helytelenül szedem a Coldrexet megfázáskor! Empirikusan bizonyított az eljárásom, kétóránként abszolválva egy bödönke forróvizet Coldrexszel ízesítve, másnapra elmúlik a betegség. Nem kérdeztem meg gyógyszerészt, tudom hogy nem adekvát, mégis. Ha benzinkúton veszem, akkor sem szedem majd sûrûbben, és ritkábban sem.

Valahogy nekem ez az egész nem tetszik, megint hülyének vagyok nézve. Én személyesen.

*: ugye hogy Derridát száz emberbôl egy ismeri, a Coldrexet talán kilencven? Ugyehogy ebben a kérdésben tájékozottak az emberek? Miközben evés után napi négy alkalommal elolvasni egy-egy mondatot Derridától talán még károsabb az egészségre, mint elytelenül szedni a Coldrexet...

Egyébiránt lehet, hogy a gyógyszertárakban gyógyszerészek helyett eladókat kellene alkalmazni, és végre tudnának pontosan visszaadni.