Felmondtam, nagyon sok okom volt rá, talán a legnyomósabb, hogy nem éreztem magam jól, és hogy megtalált engem egy cég, ahol úgy érzem, komoly esélyeim vannak arra, hogy jól érezzem magam. Felmondtam szóban egy pénteki napon, majd írásban hétfôn. 30 nap helyett 11 napnyi felmondási idôvel, mert ennyi idôm van.

Kedden Fônök I. az általam beadott, aláírt felmondást saját aláírásával ékesítve átadta a HR-t szimbolizáló nagylánynak. Ma a tolmácsok gyöngye közölte, hogy a cég ragaszkodik a 30 naphoz. Az aláírása azért díszíti a felmondásom, mert ezzel nyugtázta, hogy megkapta. Nem mondta, hogy elfogadta, csak nyugtázta, hogy megkapta. Ergo az aláírása azt jelenti, hogy 50%-ban egyetért, mehetek, csak nem akkor.

Mert ez egy ilyen zseniális nép, a kínaiak szavakat írnak egy jellel, a japánok szótagot, de mindez kismiska egy németnek. Egyetlen firkantmányban teljes mondatok vannak.

Én július elsején nem fogok bemenni. Pontosabban nem oda.

Update:

Pénteken, azaz július 3.-án megszûnt a munkaviszonyom. A bonyolult német jelképrendszer átértelmezôdik "elfogadom a felmondásod, de csak két nappal késôbbre, pláne ha nagyon ugrálsz". Ezúton is gratulálok a nyelvészet elsô kontextusában változatlan, értelemváltó jelképéért.