Harcolni kell, a fronton kell lenni, az igaz emberek, az igaz kommunisták ott vannak, aki nincs ott, azt szégyellni kell. Szincov felesége jó ember, ô magától ment, Tanya férjét ki kellett küldeni, Szerpilin fia is a hátországban talált jó kis állást, hát ôt is ki kellett küldeni,…

A híres afrikai származású amerikai jazz-zongorista mesél gyermekkoráról és kalandos fiatalságáról a siker felé vezetô úton lehetne, de lehetne Amerika a szabadságot és sikert hozta el a gyermekrabszolgaságot és nyomortanyákat megjárt fiatal nônek meg lehetne még mennyi minden…

 Egymás után olvastam el a Kolostor regényét és a Vakságot, ebben a sorrendben, és  nem mondhatnám, hogy a felsorolásokhoz hasonlóan hozzá kellen biggyeszteni a végül de nem utoljára mondatot, nem azért mert ez volt az utolsó amit olvastam Saramagotól, sôt megkedveltem,…

Augusto Roa Bastos könyvére sokáig fogok emlékezni, nem csak mert jó (az), hanem mert azt olvastam a munkahelyemen abban az utolsó három napból kettôben, amikor a számítógépet már nem használhattam. A modern ostobaság és a dél-amerikai mítoszok keveréke lett az a három…

Középiskolásként rajongtam a A megbízás avagy a megfigyelők megfigyelőjének megfigyeléséről-ért, ami 24 elhadart mondatból áll, és nagyon élveztem a (szintén Európa kiadású) Ígéretet. A két könyv két véglet: az egyik társadalomkritika, egyetlen mondatba hadart fejezetek,…

Az elsô José Saramago könyv, amit olvastam, de jó eséllyel nem az utolsó. Luna vette, kiolvasta és most, amikor újra Németországba mentem egy hétre becsomagolta a plüssállatok mellé. A könyv remek, de elsôsorban nem a jajdepolgárpukkasztó tartalom fogott meg, hanem a stílus.…

Leszögezem, Christoph Ransmayr az egyik kedvenc íróm. Posztmodern írónak is nevezhetném, ha a posztmodernség nem a koncepció hiányát, és a szavak random leírásának kísérletét jelentené ma.Hatalmas élmény volt, hogy volt négy estém és éjszakám, amik alatt luna hiányát…

A Závada regényfolyam újabb epizódhoz érkezett, megkísérli feldolgozni a második világháború korszakának eseményeit. A németellenességet, a zsidóüldözést, a kommunista hatalomátvételt, a zsidó bosszút, mindent amit 1940 és 1946 közé besûrített kis hazánk kedves…

A fényképész utókora nem arról szól, amit leír, azokról szól akik írják, azokról, akik olvassák. Felnôttkorom talán egyetlen olyan regénye, amire a katartikus jelzôt használom. Éppen azért, mert nem az a lényeg amirôl szól. A trilógia (Jadviga párnája, Milota, A…

Erdôberdôtôl kaptam, még jóval azelôtt, hogy ezt megfilmesíteni a huszonegyedik század magyar mûvészete szükségesnek ítéltette. Ugyanakkor azután -mármint azután kaptam- miután a könyvet a huszonegyedik század magyar mûvészei a huszonegyedik század magyar világát jelentô…

"Talán az a titka a hegységeknek, hogy az örökkévalóságot jelentik számunkra, pedig pontosan tudom, hogy ugyanúgy születnek és pusztulnak, mint mi? A lépték különbözôségébôl ered az áhítat? Mert a mi hatvan-nyolcvan évünkkel szemben az ô életük százmilliókkal…

Nem szoktam linket blogolni, csak ha véleményem is van róla, most mégis megteszem. Még egyszer régen 2004-ben olvastam egy cikket az antidepresszánsokról a Mozgó Világban. Azóta sokszor emlegettem, ha az orvoslás felé megy a vita bárkivel fel szoktam hozni. Ma is megkerestem újfent,…

amikor csehtamás pulán a csendes beszélgetés végén a "mégiscsak lett egy kicsi gitározás" közepette ott tartott a csended vagyok címû dalban, hogy " mi más is lehetnék csak csend neked" mögötte megszólalt a pulai templom harangja éppen nyolc óra volt, hosszan…