Fehéregér vagyok egy labirintusban. A pontból indulva B ponton keresztül indulok C pontba, de oly módon, hogy az utolsó jármûvekkel D ponton legyek.
Az egészben mégis A, B és D pontok tökéletes ambivalenciája a meglepô, B pont lényeges, onnan jön a virág, és megy C-be Pének.

Nehéz motivációt fejtegetni ha fehéregérrôl van szó, ellenbe a virágnyelv egyértelmû. Annak aki akarja érteni.

Vörösrózsát Pének.

Vannak nehézségek, de a hangsúly nem az energiaminimalizáláson van, és amúgy is, sokkal értékesebb a vörösrózsa gyalog, busszal, hévvel, villamossal, mint kocsival. Valamiért úgy érzem Pé érti. Ha nem azt érezném, hogy úgy érti, ahogy én értem, semmit sem üzenne a rózsa, csak sablon lenne.

Örül. Ez az öröm mindennél fontosabb.

Legszívesebben mindennap vinnék, de a sok rózsa közt elveszne az üzenet.

Nem sokszor kell mondani, sokféleképp.