iwiwen, az üzenôfalon helyezte el valaki eme levelet
Népszavazás
Március 9-én elmegyek szavazni és három igennel fogok voksolni. Hadd mondjam el az indokaimat.
Miért megyek el szavazni?
1. A Biblia tanítása szerint kettős állampolgár vagyok. Polgára vagyok már a mennynek és polgára vagyok még a Magyar Köztársaságnak. Bár "idegen" és "jövevény" vagyok a földön (1Pt 1,1.17, Zsid 11,13), a Babilonba szűműzött zsidókhoz hasonlóan fáradoznom kell annak az országnak a javáért, ahol jövevényként élek, mert annak békességétől függ az én és testvéreim külső békessége is (Jer 29,7).
2. A felebaráti szeretet arra kötelez, hogy törődjek a körülöttem lévő emberek sorsával. "Aki tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak." (Jak 1,17) Népszavazáskor érdektelenség miatt otthon maradni az én szememben szeretetlen viselkedés.
3. Az Alkotmány szerint A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Akár tetszik, akár nem, a hatalomgyakorlás felelőssége engem is terhel, mert Magyarországon a nép gyakorolja a hatalmat, és én is annak vagyok egy tagja. A nép közvetlen hatalomgyakorlásának alkotmány által szabályozott legfontosabb eszköze a népszavazás. Másokkal együtt tehát nekem is kötelességem, hogy március 9-én elmenjek szavazni.
4. Átkozott, aki az ÚR dolgát hanyagul végzi- mondja Jeremiás. A hatalomgyakorlás feladatát amikor valóban sor kerül rá nem végezhetem hanyagul. A népszavazásra bocsátott kérdéseket mérlegelve elmegyek tehát szavazni, és másokat is erre buzdítok.Miért fogok három igennel szavazni?
1. Azért, mert a Biblia kiáll a szegények mellett és elítéli azt, amikor elnyomják és sanyargatják őket (pl. 5Móz 15,7; 24,14; Zsolt 12,6 stb.). Ma Magyarországon a vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetése százezrek számára lehetetlen feladat, a tandíj pedig a szegényebb családok elől elvágja a felemelkedés lehetőségét miközben az adók és járulékok kiugróan magasak, és számos területen kormányzati pazarlással és korrupcióval találkozunk. Kötelességemnek érzem, hogy ebben a helyzetben a szegények pártját fogjam.
2. 2006. ősze óta morális válságban van az ország, ami abból fakad, hogy bizonyos tetteknek nincs semmilyen következménye, illetve a következményeket nem azok fizetik meg, akik a valódi felelősök. A válság számos tünetét az amúgy is gyenge társadalmi bizalom megroppanásától az erőszak növekedésén át az emberekben felgyülemlő keserűségig és kiábrádulásig mindannyian a bőrünkön érezzük. A mostani népszavazás lehetőséget ad arra, hogy a kormány hazugságainak és felelőtlen döntéseinek igenis legyen következménye. Erre a katarzisra nagyon sokan várnak. Fontosnak tartom, hogy az állam polgáraként polgártársaim érdekében is a megtisztulást segítsem elő.3. A népszavazás tavaly a társadalmi feszültségek békés útra terelése érdekében lett meghirdetve. Ahogy 2006. őszén láttuk, az országban felhalmozódott keserűség, csalódottság, harag, sértettség, megalázottság könnyen erőszakos cselekményekbe torkollhat. Szeretném támogatni azt az utat mely az igazság kimondását és tisztázását az alkotmányos kereteken belül segíti elő.
4. Az elmúlt években a hatalom képviselői (a kormánypártok) nem vették figyelembe a hatalom birtokosai (a nép) által számukra felállított korlátokat. A népszavazást eszköznek látom abban, hogy figyelmeztessük a hatalom képviselőit: a jogosság és az igazság a hatalom támasza (Zsolt 97,2; Jer 23,5), nem a hazugság és törvénysértés. A nyers erő és folyamatos megtévesztés politikája a társadalom nagy részét mély apátiába süllyesztette és ezáltal a magyar nép amúgy is kóros pesszimizmusa és reményvesztettsége tovább erősödött. A három igennel szeretnék a társadalom gyógyulásához is hozzájárulni. A népszavazás természetesen nem jelent végső megoldást az emberek problémáira. Az Isten előtti megalázkodás és az evangélium befogadása a végső megoldás. De ahogy a közös hólapátolásban is részt veszek, mikor a társasház udvarára lehull a hó, és nem mentem ki magam azzal, hogy a szomszédaimnak az evangéliumra van szüksége, nem arra, hogy ki tudjanak állni az autóikkal, úgy a népszavazásra is elmegyek március 9-én, és legjobb belátásom szerint teljesítem állampolgári (és keresztény) kötelességemet.
Szabados Ádám
keresztény állampolgár
/kiemelések tôlem: tojás/
Ezt maximálisan magánvéleményként kezelem, nem mint bármely egyház véleményét. Szabados Ádámról a gugli segítségével annyit sikerült találni, hogy a MEKDSZ táboraiban elôadott igeértelmezést. A MEKDSZ ami diákmisszió, a diákévek alatt segítenek keresztényi életet élni, közösség, miegymás én az ilyet szeretem. A levelét viszont nem szeretem, mert csúsztat.
A Biblia rendkívül vastag és nagy könyv, ezidáig a történelem során rá hivatkozva sikerült már háborúktól kezdve tömegmészárlásokig szinte bármit legitimalizálni, nem nagy teljesítmény hogy bizonyos szemelvényeit ilyen-olyan kontextusban sikerül a politikai nézetünk alátámasztására felhasználni. Nem is ezzel van a baj, noha nem tartom szerencsés ötletnek.
I. rész 3. pont:
"A nép közvetlen hatalomgyakorlásának alkotmány által szabályozott legfontosabb eszköze a népszavazás." Ezzel vitatkoznék, mert a hatalomgyakorlás eszközei között nincs rangsor, ha pedig mindenáron rangsort akarunk felállítani, akkor a parlamenti választás a legfontosabb, mert ezzel jelöljük ki, hogy kik képviseljenek minket. A kulcsszó a képviseleti demokrácia.
I. rész 4. pont:
"Átkozott, aki az ÚR dolgát hanyagul végzi- mondja Jeremiás. A hatalomgyakorlás feladatát amikor valóban sor kerül rá nem végezhetem hanyagul." Ez egy olyan idézet, ami vagy figyelmetlen csúsztatás, vagy pedig éktelen baromság. Egy demokratikus berendezkedésû szekuláris állam vezetéséhez, akár közvetlen demokratikus beleszólás jogát gyakorolva is, az Úrnak semmi köze sincs. Hamár az Alkotmányt is sikerül belevonni, kérdezem én, sikerült -e felfedezni bármiféle kötôdést az Úrhoz. Nincs, és nem is jogos.
Azonban ha ettôl eltekintünk, jó a meglátás, szerintem is el kell menni, eredeztesse ezt akár a Bibiliából, akár a józan észtôl.
A második részben jönnek a szaftosabb részek.
II. rész 1. pont
Egyfajta kinyilatkoztatásként (bármilyen forrásmegjelölést nélkülözve) leírja, hogy "Ma Magyarországon a vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetése százezrek számára lehetetlen feladat, a tandíj pedig a szegényebb családok elől elvágja a felemelkedés lehetőségét ...". A baj biztosa velem van, de én úgy látom, hogy a díjak szimbolikusak, és nincs százezreknek problémája a kifizetésével, azt viszont vitatom, hogy a tandíjmentesség a szegények felemelkedésének eszköze lenne. Nota bene, az oktatás ingyenessége látszólagos. Egy egyetemista diák fenntartása, könyveinek, kollégiumának fizetése, kifejezetten nagy teher.
Másrészt tagadom, hogy a felsôoktatás a szegények felemelkedése lenne. A felemelkedést nem tudom miben mérjük, én elég sok fel nem emelkedett embert látok magam körül, akik egyrészt a többszörösét keresik meg fizikai munkásként egy diplomás fizetésének, másrészt eszük ágában sincs felemelkedni. Viszont szintén tömkelegét ismerem felemelkedetteknek, akik a diplomájukat lobogtatva megalázónak tartják, hogy ôket nem tudósként, mérnökként etc alkalmazzák, hanem olyan munkát végeztetnek el vele, ami hasznos, de nem kell hozzá több ismeret, mint amit középiskolában már birtokolt.
Ugyanebben a részben sikerül leírnia azt is, hogy "miközben". Legitimalizálni próbálja a nem fizetést az amúgy is drága állam korrupciójával és a magas adóterhekkel. Valóban van köze a két dolognak egymáshoz. Ha alacsonyak az adóterhek, akkor jogos, hogy mindenki magának fizesse a szolgáltatásokat, ha magasak, az állam gondoskodjék rólunk.
Kérdem én, vajon a százezrek, akik nem tudják kifizetni a 300 forintot és a tandíjat, az adóterhek csökkenésével képesek lesznek rá? Nem. Azok, akiknek jelenleg a költségvetése nem bír el 300 forintot, nem a nagy adózók, hanem azok, akik jelenleg is az adómentes nyugdíjból, vagy a minimális adóval megterhelt minimálbérbôl élnek.
II. rész 2. pont:
"2006. ősze óta morális válságban van az ország" ... " A mostani népszavazás lehetőséget ad arra, hogy a kormány hazugságainak és felelőtlen döntéseinek igenis legyen következménye." Na most, ha a szegények mellett állunk ki, tehát a cél az, hogy ne kelljen pluszban fizetni a szolgáltatásokért, akkor a morális válság eltörlése miért is cél?
Az író abból indul ki, hogy kizárólag a jelenlegi kormány hazudott, amúgy mindenki más lelkiismerete jeruzsálemi báránykák fehér bundájának ragyogásával vetekszik. A morális válság pedig abból fakad, hogy kiderült, az egyik bárányka koszos. Aki 16 éven keresztül azt hitte, hogy a politikusok mindegyike nem hazudik, az hülye. Aki ettôl morális válságba került, az a hülyeségét fitogtatja fennhangon. Értem én, hogy hatalomba szeretne kerülni az ellenzék, és ezt bármi áron el kívánja érni, node ennek felülni, és ezt még hangoztatni is elég kellemetlen.
A másik idézet pedig arról árulkodik, hogy itt a szegények védelmén és felemelkedése felett lángpallossal ôrködésen túl a szavazásnak van valamiféle indikációs szerepe is. Megmutatjuk a kormánynak, hogy mi képesek vagyunk a 300 forint ellen szavazni. Erôsek vagyunk és szépek, igazak és makulátlanok, mi a szegényeket védjük a 300 forint sanyargató igájától. A többi mögöttes tartalom viszont politikai propaganda, tehát hazugság. Az író újfent bemutatja, hogy valóban hisz a politikai hazugságoknak (mitöbb nevével terjeszti is azt), tehát hülye.
II. rész 3. pont:
"A népszavazás tavaly a társadalmi feszültségek békés útra terelése érdekében lett meghirdetve."
Tehát a népszavazás az autók gyújtogatásának alternatívája, a megtévesztett nép, és a fellázadó szegények vagy autót gyújtogatnak és barikádokat emelnek, vagy népszavaznak. Ezek szerint a népszavazást meghirdetôk Noé fehér galambjának egyenes leszármazottai, a gonosz kormány által szított utcai zsiványkodásokra gyógyírt nyújtó békekövetek. Nem hatalomba kívánkozó politikusok, akik hazudnak, hanem az Úr megtévedt demokratikus báránykáit békés útra terelô pásztorok. Nem a parlamenti párbeszéd (vö. kivonulások) a békés út, hanem a népszavazás.
"Szeretném támogatni azt az utat mely az igazság kimondását és tisztázását az alkotmányos kereteken belül segíti elő."
Ezt én is. De az igazságnak mi köze van a tandíj, napidíj és vizitdíj eltörléséhez?
II. rész 4.pont:
"Az elmúlt években a hatalom képviselői (a kormánypártok) nem vették figyelembe a hatalom birtokosai (a nép) által számukra felállított korlátokat."
Vajon mik ezek a korlátok és a Biblián "(Zsolt 97,2; Jer 23,5)" kívül ezek hol vannak leírva? Van egy ötletem, ezek a korlátok -mint általában az a demokratikus berendezkedésû országokban- törvények által szabályzottak, az egyik ilyen törvény az Alkotmány maga, de igen sok és bôszavú szöveg van, ami e célra születet. Nota bene, a Bibilia nincs köztük. A törvényeket nem 2006 ôsze után hozták, hanem több kormány alatt születtek meg, és mindezek lefektetik egy képviseleti demokrácia mûködési szabályait. Jól, rosszul, akárhogy. Ezeket a szabályokat nem szegte meg a mostani kormány sem, sôt még annyira nem is feszegette, mint a népszavazást meghirdetô párt által felállított kormány.
"A három igennel szeretnék a társadalom gyógyulásához is hozzájárulni. "
Én ugyanehhez szeretnék hozzájárulni, csak nem három igennel, nem is három nemmel, és nem is "Az Isten előtti megalázkodás és az evangélium befogadása" útján. Talán nem ezekben az eszközökben merül ki a lehetôségek tárháza.
Utolsó kommentek