Elég sűrűn járok Erdélybe, és ottani cigó tapasztalataimat szeretném megosztani Veletek.. A csíki területet járom rendszeresen, számos ottani barátom véleménye azonos ebben a kérdésben. A cigók szisztémája nagyban azonos a magyarországival, viszont az ottani "kezelési módszerek" sokkal ésszerűbbek, és célravezetőbbek mint nálunk. Az eredményt ott is az összetartás hozta meg, -mármint a székelyek összetartása- és következetessége a parazitákkal szemben. Minap történt egy kis csíki faluban, hogy jártunkban-keltünkben többször  is belebotlottunk a helyi önkormányzat teherautójába, mely a cigány portákon végig haladva, itt is ott is "letett" egy kupac tüzelőt.  Kérdeztem helyi barátomat, hogy mi ez? Mire mosolyogva elmondta, hogy tudod...nálunk más a cigányok segélyezése mint nálatok. Itt pl. pénzt egyáltalán nem kapnak, csak ha családi szinten 180 nap munkaviszonyt fel tudnak mutatni. A 180 napot összehordhatják többen egy  háztartásból, de ez a minimum követelmény, hogy egyáltalán kaphassanak valamit. Így aztán amikor az idénymunkák elkezdődnek a földeken, a cigók szépen elindulnak napszámba, mint a többi rendes, dolgos emberke, és a cselekvőképességüket kiélik a földeken. Ott nincs tele a kocsma, léhűtő, segílykéből játékgépező, késelő cigányokkal, hanem a kocsma a falusi kultúra, beszélgetős, társadalmi színhelye ma is, ahogy rendesen volt. A székelyek bölcsessége megmutatkozik abban is, hogy a cigók életmódját nem csak tétlenül szemlélik, hanem annak sajátosságaiból le is vonják a helyes következtetést, és nem engednek teret a szélsőséges, deviáns, agresszív megnyilvánulásoknak. Például, ha a cigány elköti a székely ember biciklijét a templom elől, akkor a székely ember 3-4 vagy 5-10 -amennyi szükséges-komájával bemegy a cigány portájára. A minimum az, hogy elhozza a biciklijét, de ha szükséges,  úgy elverik a cigányokat, mint szódás a lovát. Halmazati büntetésként feljelenti, (5-10 tanúval alátámasztva) és elmegy a "híre", hogy a cigány lopott a  székely embertől, aminek következtében a székelyek olyan terrorba részesítik az érintett családját, hogy az eget is nagybőgőnek nézik. Alap, hogy munkát senkitől se kap, ugrik a 180 nap, nulla segély. Ennyi.  Lehet cihelődni. Tetszik a polgármesterek hozzáállása is. Mivel a falu pénzéről és adójáról van szó, nem engedik azt elherdálni. Az említett tüzelő szállítmány is a segélyezés része volt, de barátom szerint akár naponta is kaphatnak valamit a cigók, de szigorúan csak "természetben". Egyik nap kenyér, másik nap cukor-liszt, harmadnap egy zsák pityóka, utána meg beváltható tej, tészta, vagy konzerv jegy. Pénz nuku. Pénz akkor van, ha dolgoznak. Az önkormányzat is ellátja munkával a cigókat, és azok szorgalmasan festik is az iskolát, takarítják az árkokat, gereblyéznek a templom kertben, amiért persze fizetést kapnak, és egy igazolást a kiskönyvbe, hogy aznap dolgoztak. A pénzből kifizetik a villanyszámlájukat, mint más tisztességes ember. Saját szememmel láttam. hogy a helyi cigók lovakat tartanak, szekerekkel bér fuvaroznak, és használják a kerti pottyantóst. Alapvetően másként néznek ki, mint az itteni züllött fajtársaik. Nem mondom, hogy "tiszta udvar, rendes ház" de legalább nem ér derékig a  szar a portájukon. Amit még tapasztaltam, hogy a megfelelő bánásmód miatt, sokkal udvariasabbak, például tudnak köszönni, ha bemennek barátom boltjába, és lássatok csodát, nem mernek a boltban lopni!!! Az egész faluban 2-3 élelmiszerbolt van, a kapott jegyeket ezekben lehet beváltani. Kivéve, ha tolvaj az illető. Egyébként lehet sétálni a szomszéd faluba 5-8 kilométert, de ha ott is kitelik a becsület, akkor gáz van. Persze a boltosok is összetartanak. A polgármesterek pedig beérik az adott szóval, hogy a cigó a kajajegyért nem fog mást kapni, csak azt ami rája vagyon írva. Nagyon tetszik ez a rendszer. Tetszik mert értelmes. Tetszik mert igazságos. Tetszik mert humánus. Tetszik mert láthatóan eredményes. Láttam a cigány gyerekeket suliba menet. Hógolyóztak a többiekkel. Láttam cigányt templomba menni. Láttam karácsony előtt, ahogy a tüzelős kocsi karácsonyfát dobott be minden portára. Magyarnak, cigánynak egyaránt. Ott ezt is megoldották. Tellett rá. Mert nem hagyják, hogy ellopják a köz vagyonát. Látom az összetartás erejét, és látom az egészséges életösztönt, hogyan rendezi okosan, tevékenyen egy közösség az életét.

Ezt a levelet kétszer kaptam meg, egyszer jobbról, egyszer balról. Azon túl, hogy a valóságtartalmát nem tudom, ami ebben a levélben szép, az a fogalmazás. Nem érdemes elôvenni az ismétléseket, a helyesírást, a szándékolt népieskedést, mert az írója vagy iskolázatlan, vagy szándékoltan annak akarja feltüntetni magát.

Az álnépieskedés ("rája vagyon írva", "kitelik a becsület", "csíki területet járom") új divatját Orbán teremtette meg a sosem hallott székely közmondásokkal, és népieskedô szófordulatokkal, ami kellemes is Berecz András szájából, de más szájából csak hangulati értéke van.

Amennyiben a levélnek van valóságtartalma, az a levél alapján a következô:

• háztartásonként 180 nap közmunkát kell teljesítenie annak a cigánynak, aki pénzbeli segélyt akar kapni
• a segélyezés természetbeli juttatások, vagy azok igénybevételére feljogosító utalványok formájában zajlik, amik pénzre nem válthatóak
• az utalványok elfogadása regionális (erre utal, hogy a szomszéd faluban is elfogadják)
• az önkormányzat egyrészt fizet a közmunkáért, másrészt a közmunka feljogosítja a segély igénybevételére a közmunkát elvégzôt
• az utalványok elfogadása a boltosok döntésén múlik ("kivéve ha tolvaj"), tehát az utalványt megkaphatja a segélyezett, de beváltani akkor tudja, ha a boltos úgy ítéli meg, hogy nem tolvaj

Mindez lehet igaz, valóban nem ismerem a román állam segélyezési gyakorlatát, illetve azt, mennyire enged szabad kezet az önkormányzatoknak a segélyek kiosztásában. Ami viszont furcsa:

1. Ez a rendszer sem terheli meg kevésbé anyagilag az önkormányzatot, hiszen a boltok által jegy ellenében eladott élelmiszert ki kell fizetnie, a közmunkát kifizeti, a pénzbeli segélyt pedig kiosztja a 180 napnyi munkát felmutatóknak.
2. Ellentmond a szociális rendszerek elvének az is, hogy 180 napnyi munkaviszonnyal rendelkezôk kapnak segélyt, ami tekintve, hogy 260 munkanap van maximum egy évben 70%-os éves foglakoztatottságot jelent (éves 9 hónap munkaviszonyt), ami nem tipukus segélyezési alap. Egy kétkeresôs család esetében ez 90 nap/keresô, ha két nagykorú gyerek is van a családban, akkor már csak 45 nap/fô.
3. Amennyiben feltesszük, hogy X mennyiségû segély alapjaként kell felmutatni 180 napot, tehát egy ember 180 napot dolgozik Z ember ellátására szükséges élelmiszerért, akkor a rendszer alapján négy keresô 45 nap munkával éri el ugyanazt, míg négy keresô 180 nap munkával 4X mennyiségû élelmiszerjegyet kap, tehát X-hez képest felesleget termel. Ez pedig ellentmond a rendszer elméletének. Hacsak a rendszer kitalálója nem abból indul ki, hogy minden keresôkorú cigány családot alapít, tehát másik háztartásnak számít.
4. Amennyiben a "munkát senkitôl sem kap, ugrott a 180 nap" illetve "az önkormányzat is ellátja munkával"kitétel azt jelenti, hogy a 180 napnyi munkát bárki igazolhatja, mi akadályozza meg, hogy a cigányok egymásnak igazoljanak napokat? Ha ezt faji alapon teszik (ti. cigány nem igazolhat cigánynak munkát), akkor ez színtiszta rasszizmus.

Ezen ellentmondások miatt felteszem, hogy a levélnek nincs valóságalapja, hanem egy rosszul kidolgozott vágyálom, amit kocsmaasztal mellett szültek meg unatkozó erdélyromantikus és rasszista emberek, akik a rendszert egyirányba gondolták csak végig.  Vajon miért jut eszembe a Magyar Gárda, amikor  a levélíró az önbíráskodást helyesnek tartja és annak hatalmi védelmét vélelmezi Romániában? Ugye elmennek tizenöten, megverik a tolvajt és még fel is jelentik. A levélben a cigány cigó és parazita, alapvetô tényként kezeli, hogy a cigányok nem használják a mellékhelyiséget, lopnak, késelnek, eljátszák a segélyt. A levél írója vagy alattomos, hogy ezeket a marhaságokat tényként szövi bele az írásába, vagy a cigánybûnözés fogalomkörének bûvkörében él, tényként fogadja el ezeket az elôítéleteket.  Újfent... vajon miért jut eszembe a Magyar Gárda?

Sokszor elmondtam, leírtam, a Magyar Gárda jelenség, akárcsak ez a levél. Magyarországon ma él egy csomó ember, aki nem felelôs a saját életéért és a környezetéért, aki az állam segítségére vár, és ha nem kapja meg, akkor kitalálja hogy milyen erôszakszervezettel kellene azt helyettesíteni. Fel sem fogják, hogy ha másoktól meg akarják vonni valamilyen alapon az egyenlôséget, bármikor megvonhatják tôlük is. Sosem fogják megérteni, hogy az, aki napokon (heteken) keresztül reggel tízkor árpádsávos zászlóval ráér tüntetni, az ugyanúgy nem dolgozik, mint azok, akiket ôk parazitának neveznek.

Amit pedig végképp nem akarnak látni az az, hogy Romániában a kisebbség, a parazitának kikiáltott rossz, a magyar cigány megfelelôje éppen a magyar kisebbség. Nem látják, hogy a Magyar Gárda román megfelelôje magyarellenes tüntetést fog tartani, hogy az elveikben hozzájuk legközelebb álló románok éppen a bölcs, összetartó, egészséges életösztönnel megáldott székelyekkel szemben viseltetnek olyan érzelmekkel, mint ôk a cigányok iránt.