Érdemtelenül elsiklott felette a média jelentôs része, de egy magánszemély népszavazást kezdeményezett arról, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési választásokon mandátumhoz jusson a pártlista, ha az azt állító párt területi listái elérik a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok 1 százalékát?"
Luna itt írt a politikai elitünk hozzáállásáról és a várható szomorú végkifejletrôl.
A konzervatórium meg itt írt a sajátos konzervatív véleményükrôl. Az, hogy nem formáltak róla véleményt, elég árulkodó a konzervatórium általános "általában nem mondunk semmit, de azt bonyolult szavakkal" mainstream politológusi hozzáállásáról. A felvetés pedig érdekes módon legalább annyira kedvezne a valós konzervativizmusnak, mint a valós (értsd: nem szadesz olvasatú) liberalizmusnak. De nem segítene a jelenleg fennálló két párt keresztYény álherékkel és liberális protézisekkel regnáló rendszerének.
Ha a választásra jogosultak és egyben a választást választók egyetlen egy százaléka is úgy gondolja, hogy egy adott párt ôt jobban képviseli, mint a másik, akkor rá adja a voksát, és az adott párt kap egy darab mandátumot. Nyolcmillió választópolgárt tekintve a legmagasabb elvárás nyolcvanezer ember szavazata, node mivel ennyi embert nem érdekel a szavazás, ennél csak alacsonyabb szám kell. Ennyi embert összegyûjteni, fôleg úgy, hogy tenniük semmit sem kell (nem kell tüntetni, hidat lezárni, szemetet szedni, környezetet védeni, csak jó helyre ikszelni) nem nehéz egy-egy cél érdekében összeszedni.
A jelenlegi rendszerben választhatunk a két nagy demagóg, és a farvizükön lebegô kis huncutok közül, egyéniben is (aki utána négy évig magasról szarik ránk), és a pártlistára, akinek még csak az erkölcsi kötelessége sincs meg, hogy képviseljen minket. Jelenleg én nem vagyok képviselve, és ezzel nem vagyok egyedül. Nincsenek képviselve a konzervatív értékek, nincsenek képviselve a földbôl élôk, nincsenek képviselve a bérbôl élôk, a kisvállalkozók. Jelenleg a felsô tízezer képviseli egymást, "felülvizsgáljuk a nagy állami beruházásokat" annyit tesz, mint "újraosztjuk a saját haverjainknak", ami tiszta sor, nekünk adófizetôknek tökéletesen mindegy kinek a haverja számlázza négyszeresen a munka értékét, amíg nem pofátlanabb, mint az elôzôek haverjai. Ennél meg nehéz.
Jobb lenne, ha a kis pártok, zöldek, konzervatívok, turbómagyarok, kommunisták, faj- és tájvédôk, természetjárók, állatvédôk, jogvédôk, cigányok, örmények, anabaptisták, drogosok, katolikusok, vállalkozók mind mind ott ülnének, és felszólalnának. Ha a hódok életörülményeit vizsgáló fizetéskiegészíto bizottságot nem jogászok tekintenék fizetéskiegészítésnek, hanem az állatvédô párt és a fakéregvédô párt csapna össze szakmai kérdésekben. Ha végre nem olyan jogainkat védené az ombudsmannak jelölt haver, amirôl naponta lemondunk önkéntesen, viszont számtalan jogunkat nem érezzük érvényesülni. Ha végre nem az lenne a vállalkozók érzése, hogy a jogbiztonság azt jelenti, hogy egy biztos, lesz egy jogszabály, ami alapján fizetni kell.
Hangsúlyoznám, jelenleg az Országgyûlésben szinte senki nincs képviselve. Ha képviselve lennénk, azok a problémák lennének napirenden, amik valóban a mindennapokban problémát jelentenek. 2006 óta, eddig 130 új törvényt, 163 törvénymódosítást, 221 országgyűlési határozatot, 2 politikai nyilatkozatot, összesen: 516 döntést hozott a Parlament (forrás: http://www.mkogy.hu/ogystat/eredekim/tvelf_akt.htm ),
Vigyázat demagóg rész következik:
Nem voltam rest átlapoztam azt a 240 döntést, amit a magyarorszag.hu a 2008. évre kereséskor adott. 102 munkanap alatt 240 döntés, 386 emberre elosztva szép munka. Ebbôl kiemelnék kettôt, természetesen az önkényesség erejével, bár voltak szebbek is (Márciusi Ifjak Díj alapítása), drágábbak is (ilyenolyan támogatások odaítélésérôl), de ez a kettô szép példa, és legalább pénzbe nem kerültek.
1. § (1) Amennyiben a Magyar Köztársaság Kormánya közigazgatási hatósági ügyben jár el, úgy az esetleges jogorvoslatokkal kapcsolatos intézkedések megtétele, valamint a peres eljárás során a Kormányt a hatósági ügy tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter képviseli.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során a Kormányt képviselő miniszter meghatalmazottjaként az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személy is eljárhat.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kéremszépen nem tudom ezen rendelet megszületése elôtt ez miként volt, node ha ezért adtuk ki az országgyûlésre költött pénz 1/240-ed részét, már megérte dolgozni rájuk. A másik igen kedves nekem:
1/2008. (I. 4.) Korm. rendelet
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti, a Magyar Köztársaságban és a Cseh Köztársaságban kiállított, végzettséget tanúsító okiratok, továbbá a tudományos fokozatot és címet tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről
Na most, engem sokkal jobban képviselne egyetlen darab vérliberális képviselô, aki az ilyen egyezmények megkötésekor* addig csapkodná a cipôjével az asztalt, míg bele nem kerülnének olyan kitételek is, mint a versenyszférán belül a CV elfogadása, a gyakorlati idô elfogadása. Nem mintha lenne szerepe a valóságban, de egy icipicit életszagúbbá tenné, és nem úgy tûnne, hogy az egyezmény legfontosabb részek a mi drága jogdoktoraink dr használata és a könyökléssel és nyalással kiharcolt akadémiai és egyetemi címek kölcsönös elfogadása lenne.
*Update: Amint amadeus oly kulturáltan és kedvesen felhívta a figyelmemet, az általam idézett rendelet a kihirdetésé. Gyengébbek és amadeus kedvéért: Nem azt várom el a képviselômtôl, hogy megkötése után a kihirdetéskor csapkodja az asztalt, hanem azt, amit írtam, miszerint megkötésekor.
Életet a parlamentbe! Legyen egy kicsit életszagúbb az, ami ott folyik, mintha nem elszigetelt diktátorok ülnének megannyi bársonyszékben, hanem emberek, akik tudják, a saját szûk területükön belül mit kellene jobbá tenni. Le a kétpártrendszerrel!
Utolsó kommentek