Szimplán az, hogy valamilyen rendszerek mentén haladnak emberek, papírok nem jelenti azt, hogy a valósághoz kapcsolódna. A birtoklás egyértelmû már az állatoknál is, anélkül hogy ezt lefektetnék. A magántulajdont sem a jog találja fel, a tiszteletét sem. Ahol a jog még fogalmilag sem jelenik meg, ott is létezik tulajdon, és ugyanolyan mértékben szent, mint amennyire az írott joggal rendelkezô közegben.
Ugyanígy az egyén számára is mindegy, hogy jogalany -e vagy sem, amíg nem alkalmazzák rajta ezt. Budapest sem attól fôváros, mert errôl jogszabály született. (Bolívia fôvárosa törvény szerint Sucre, mégis LaPazt tanítják itthon, és az a "világ legmagasabban fekvô fôvárosa", mert valójában az a fôváros, csak a törvény mást mond).
Leírják az életet a jogszabályok, de nem azok mozgatják, nem attól mûködik az élet maga. Minden papír, adminisztráció és írott jog nélkül telt el az emberiség életének 99%-a, az írott történelem 60%-a. Ugye az már demagógia lenne, ha a földi élet teljes hosszához akarnám viszonyítani.
Joggal élni kényelmes, de ugyanolyan veszélyes, mint a kés. Lehet használati tárgy és lehet fegyver is. Ezért tartok tôle, félek hogy ellenem fordul.
Utolsó kommentek